2013. március 25., hétfő

Fekete gólya

A fekete gólya (Ciconia nigra) a fehér gólyánál jóval ritkább és rejtettebb életmódú madarunk. A fészkét fákra vagy sziklára építi. Vonuló madár, amely tavasszal a fehér gólyánál általában korábban érkezik vissza a költőhelyére. Hazai fészkelő állományát 160-250 párra becsüljük.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang

Fekete gólya (Ciconia nigra) - Kolozs megye

Fekete gólya (Ciconia nigra) fészke fán - Túr-mente

Fekete gólya (Ciconia nigra) - Túr-mente

Fekete gólya (Ciconia nigra) - Kolozs megye

Vonuló fekete gólya (Ciconia nigra) szürkegémek és fehér gólya társaságában - Csürülyei-tavak, Kolozs megye, 2012 ősz

Fekete gólya (Ciconia nigra) sziklára épített fészke



2013. március 22., péntek

Barázdabillegető

Mivel március 22 a Víz Világnapja, ezért ma egy elsősorban a vizek mentén, emberi települések közelében fészkelő faj, a barázdabillegető (Motacilla alba) bemutatása következik. Kora tavasszal - március elején, de néha már február végén - érkező és október végéig nálunk tartózkodó, Európa-szerte a síkvidéktől a hegyvidékig elterjedt vonuló madár. Hazai állománya 1,5-1,9 millió párra becsülhető. Az európai költő populáció helyzete stabilnak mondható, ugyanis a 2000-2010-ben a populációváltozás évi átlagértéke -0,76% volt.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Barázdabillegető (Motacilla alba) - 2013-ban március 6-án láttam az első példányt Kolozsváron
Barázdabillegető (Motacilla alba) - Borszék, 900 m t.sz.f.
Barázdabillegető (Motacilla alba), Tordai-Hasadék

És mivel tegnap, március 21-én a Költészet Világnapja volt, ezért ennek, illetve a barázdabillegető tiszteletére következzen egy barázdabillegetős vers:

Nézd a barázdabillegetőt,
ezt a parázna illegetőt,
villogtatja fehér homlokát,
mutogatja hószínű nyakát,
szoknyája is fekete-fehér,
ide-oda lebbenti a szél,
jár a fűben s bele-belekap,
futnak tőle rémült bogarak,
innen fentről: szép kicsi madár,
onnan lentről: maga a halál!


Markó Béla: Barázdabillegető [Látó, 2011. október]

2013. március 20., szerda

Cigánycsuk

A cigánycsuk (Saxicola rubicola vagy régebbi nevén Saxicola torquata) kora tavasszal érkező énekesmadarunk, amelynek 164000-240000 párra becsülik hazai állományát. Nagyobb számban Erdélyben és Észak-Moldvában fordul elő. Leggyakrabban magas kórókkal tarkított nyílt füves területeken, illetve bokros domboldalakon találkozhatunk vele. Rermélem sikerül majd tojót is fotóznom, illetve legközelebb a hím sem lesz ennyire ellenfényben :)

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang

Cigánycsuk hím (Saxicola rubicola) - a Kolozs megyei Csürülyei tavak mellett fotózva

Cigánycsuk hím (Saxicola rubicola) - a Kolozs megyei Csürülyei tavak mellett fotózva

2013. március 19., kedd

Énekes rigó

Mivel tegnap érkezett meg a szomszédos parkba, így ennek a tiszteletére most az énekes rigót fogom bemutatni egy "friss" fotóval indítva. Az énekes rigó (Turdus philomelos) hazai állománya mintegy 1,42-2,15 millió párra tehető. Egész Európában elterjedt faj, mely a Földközi-tenger környéki telelő területéről már kora tavasszal vissza jön.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang | 

Énekes rigó (Kolozsvár, Detunáta park, 2013 március 18)
Énekes rigó (Borszék)



2013. március 18., hétfő

Bajszos sármány

A bajszos sármány (Emberiza cia) romániai költő állományát 12000-14500 párra becsülik, az állomány legnagyobb része Erdélyben költ. Kedveli a sziklakibúvásos, magányos bokrokkal tarkított hegyoldalakat. A Torockói-hegységben, Herkules-fürdőn, Tordai-Hasadékban és a Gyalui-tó mellett figyeltem meg eddig.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang | 

Bajszos sármány (Herkules-fürdő)

Bajszos sármány (Tordai-Hasadék)

Bajszos sármány (Tordai-Hasadék)

Bajszos sármány (Tordai-Hasadék)

2013. március 17., vasárnap

Háromujjú hőcsik

2009 augusztus 2-án és 14-én fotóztam Borszéken, ugyanazon a helyen - a Bagolyvár melletti erdőrészletben - a hím fiókáját etető háromujjú hőcsiktojót. A két madár tizenkét nap után is szinte ugyanazokon a fákon mozgott mint augusztus másodikán. Sajnos akkor mindössze csak egy Olympus SP590UZ fényképezőgép volt nálam.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus) tojó és hím fiókája jobboldalt

Háromujjú harkály (hím)

Háromujjú harkály (tojó)

Háromujjú harkály (hím)

Háromujjú harkályok

 

A fotókon látható két madárról készített hárompercnyi videófelvétel

2013. március 16., szombat

Örvös rigó

A fotók a Kolozs megyei Dobros-tetőn készültek 2009 június 7-én.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Éneklő örvös rigó (Turdus torquatus)
Örvös rigó (Turdus torquatus)


Örvös rigó (Turdus torquatus)


2013. március 15., péntek

Őszapó

Egy régebbi őszapós fotós bejegyzésem itt olvasható.
Hazai állományát 740000-910000 költőpárra becsülik. 

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Őszapó fészekanyaggal - közép-európai alfaj (Aegithalos caudatus europaeus)


Őszapó fészekanyaggal, a fenti madár párja - északi alfaj (Aegithalos caudatus caudatus)

Őszapó fészekanyaggal - északi alfaj (Aegithalos caudatus caudatus)

Őszapó pár - nem a legélesebb kép, de mindezek ellenére tetszik

2013. március 14., csütörtök

Kék cinege

A kék cinege (Cyanistes caeruleus) egyik leggyakoribb, legelterjedtebb cinege fajunk. Hazai költőállományát 740000-910000 párra becsülik.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Kék cinege kőrisfa termésén
Kék cinege vadalmán


2013. március 13., szerda

Nagy fakopáncs

A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a leggyakoribb fakopáncs fajunk. Hazai állományát 340000-460000 költőpárra becsülik.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) pár: a tojó baloldalt, a hím jobboldalt
Nagy fakopáncs hím fenyőtobozt magval
Nagy fakopáncs tojó
Nagy fakopáncs tojó "nyaktekercs-módban"

Nagy fakopáncs hím alulnézetből

2013. március 12., kedd

Fenyőrigó

A fenyőrigó (Turdus pilaris) első bizonyított romániai költése 1966-ból származik. Erdélyben először 1972-ben - Máramarosban - figyelték meg költeni. Hazai költőállományát ma már 64000-78000 párra becsülik.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang |

Fenyőrigó (Turdus pilaris)
Fenyőrigó (Turdus pilaris)

Fenyőrigó (Turdus pilaris)
Fenyőrigó (Turdus pilaris)





Meggyvágó

"Óvatos, madár létére mindentől megriad és szökik" írta a körülbelül seregély nagyságú, hatalmas csőrű és rövid farkú meggyvágóról (Coccothraustes coccothraustes) Herman Ottó, emiatt nehezebben is figyelhetjük meg közelebbről. Ráadásul főként a fák koronájában tartózkodik és ritkábban száll le a földre. Hazai költőállományát 760000-940000 párra becsülik.
 
Méretes csőrére utal a kosorrú veréb népi neve. Csőre költési időben acélszürkére színeződik, emiatt helyenként vasorrú pintyként ismerik. 
 
Magevő - ez már a csőre formájából is kiderül -, főleg a gyümölcsmagokat kedveli. Nyelvükkel addig forgatják csőrükben a magot  amíg a leggyengébb varratrész kerül felülre. Ekkor megroppantják, nyelvükkel kiemelik a belsejét, a csonthéjdarabokat pedig egy fejmozdulattal oldalra hajítják. "Oly cseresznye- vagy meggymagot, a melyet az ember testsúlya csak a csizmasarokkal bír felroppintani, ez a madár csak úgy kihüvelyezi. (Herman Ottó)"  Erős csőrével akár 45 kg-os nyomást tud kifejteni.
 
Első fotómon is látszik belső kézevezőinek (az 5.-9.) jellegzetes formája: mintha ollóval cakkosra vágták volna őket. Egyetlen más madarunknál sem találkozunk ilyesmivel.
 
"Nem igazi vándormadár, mert csak kemény telek idején húzódik melegebb tájakra. (Herman Ottó)."  A Kárpát-medencében gyűrűzött költő madarak legnagyobb része Észak- és Közép-Olaszországban került elő. Kóborló, télen nálunk maradt állománya kiegészül északról (Svédország, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia stb.) hozzánk érkező madarakkal.
 


Meggyvágó


Meggyvágó

Meggyvágó korai juharfán


2013. március 11., hétfő

Süvöltő

A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) hazai költőállományát 450000-650000 párra becsülik.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang

Süvöltő hím
Süvöltő hím kőrisfán

Süvöltő hím és árnyéka
Süvöltő hím kőrisfa termésével


2013. március 10., vasárnap

Csonttollúak Farkaslaka mellett

A csonttollú (Bombycilla garrulus) nálunk nem költ, Erdélyben téli vendég, illetve átvonuló madár. Nagyobb inváziós idején szinte mindenhol találkozhatunk csapataival. Ilyen inváziós tél volt 2004-2005-ben, illetve az idén 2012-2013-ban.

Adatlap | Elterjedés | Állományadatok | Populációs trend | Hang

Csonttollúak (Bombycilla garrulus)

Csonttollúak (Bombycilla garrulus)
Csonttollúak (Bombycilla garrulus)